Az "UGB" telepítés és a "GB-8" előtag.

Magnók és rádiós magnók.Az "UGB" és a "GB-8" installációkat 1941 elejétől a Voronezh rádióüzemben, illetve a Kolomna gramofonüzemben gyártották. 1931-ben a mérnök B.P. Skvorcov arra az időre létrehozott egy új felvevő készüléket "Beszélő papír". Erősítés után a mikrofonból származó hangot egy elektromágnesbe juttatták, amely fekete tollal vibrált egy tollat, amely alatt papírszalag húzódott. Ezt követően a szalagot egy fotocellán átengedték, és egy erős lámpa fényét irányította a papírra. A rögzített ingadozások a fotocella kimenetén bekövetkezett feszültségváltozásokat okozták, felerősítették és egy hangszóróba táplálták, amely reprodukálta a rögzítettet. A fonogramokat nyomtatással, bármilyen nyomdában könnyű volt lemásolni, hangminőségük legkisebb romlása nélkül. Az "UGB" installáció első kísérleti eszközeit még 1941-ben gyártották, de 500 installációból álló sorozat csak 1944 végén készült. Az "UGB" telepítés a "6N-1" rádióvevő kombinációja volt, az alacsony frekvenciájú erősítő erőteljes push-pull végső fokozatával és egy külső hangszóróval, valamint magával a "GB" telepítéssel. A "GB-8" előtagot 1941 júliusa előtt állította elő a kolomnai gramofongyár mintegy 500 példányban. Bármely rádióvevővel használható. Ezen a ponton véget ért a "GB-8" kiadása Kolomnában, és Voronyezsben megismétlem 1944 végén. 1945 óta a gyárak már nem gyártanak installációkat, mivel a mágneses felvétel a világ minden táján fejlődik. Értelmetlen volt ellene menni, bár ideológiailag a "Talking Paper" készüléknek volt előnye, a magnókkal ellentétben tulajdonosának hallgatnia kellett az üzletekben eladottakat, a "Talking Paper" készülék otthoni verziója csak azért működött sokszorosítás, és mivel az apparátus technológiája hazai volt, nem lehetett félni a nyugati ideológia behatolásától, a külföldről hozott lemezekkel. Most a máig fennmaradt "Beszélő papír" eszközök és a hozzájuk készült felvételek több múzeumban láthatók, például a PM-hegységben. Moszkva.