Hálózati csöves rádióvevő "Leningrad" (Fesztivál).
Cső rádiók.Belföldi1957 májusa óta kísérleti sorozatban gyártja a leningrádi hálózati csöves rádióvevõt a 794-es számú leningrádi védelmi gyár. 1956 közepén a Légrádi Minisztérium 794-es számú leningrádi védelmi üzeme, az IRPA-val együtt, megkezdte a munkát egy csúcskategóriás távirányítós vevő létrehozásával. A 794. számú üzem csak 1958-ban került a leningrádi Nemzetgazdasági Tanács joghatósága alá, ezért a hivatkozás az 1958 óta gyártott vevőkészülékekre vonatkozik. 1965 óta az üzemet átszervezték Leningrád "Radiopribor" üzemévé. 1957 elejére elkészült a vevő, soros gyártása, és a kísérleti gyártás 1957 májusában kezdődött. A kiadás során annak tervezése és elektromos áramköre javult, különösen a VHF egységet cserélték (eredetileg más volt), egy érzékenyebbre. És ha az útlevél érzékenysége a VHF-FM-en később nem változott és 5 μV volt, akkor a valóságban nem haladta meg a 15 ... 20 μV-t, vagyis a régi blokkon lévő VHF-FM állomást hibázták a zaj megjelenésének határát az új VHF-FM blokkkal 20-30% hallotta. A rádió kiadása számos okból lassú volt, ezek egyike a kiskereskedelmi ár, amely 3500 rubel volt, ezekben az években a pénz eltűnésekor, az átlagos fizetés pedig akkor havi 300 ... 400 rubel volt. 1957-ben a rádió dokumentációját átadták az A. S. Popov Riga gyárába, ahol 1958 elejétől „Fesztivál” néven gyártották, és kiskereskedelmi árát 2760 rubelre csökkentették. A 794-es leningrádi gyárban folytatódott a leningrádi rádióvevő gyártása is, de kis sorozatban. Összesen mintegy 300 példányt készítettek a leningrádi rádiókból. Ennek megfelelően a rádióvevő gyártásának megkezdésével az A.S. Popov rigai gyárban a leningrádi rádióvevő kiskereskedelmi ára is 2760 rubelre csökkent.
