"SVD-1" hálózati csöves rádióvevő.
Cső rádiók.Belföldi1936 ősze óta az "SVD-1" hálózati csöves rádióvevőt az Alekszandrovszkij NKS 3. számú gyára gyártja. Az "SVD-1" rádióvevőt (hálózat, All-wave, hangszóróval, 1. soros modell) az RCA amerikai cég szakemberei fejlesztették ki 1936 nyarán, az "RCA-140" vevő alapján. A szovjet szakemberek küldöttsége hat hónapig volt jelen, hogy figyelemmel kísérje az alkatrészek fejlődését és beszerzését az Egyesült Államokban. Ennek eredményeként 1936 őszére megvásárolták a fő alkatrészeket az SVD-1 vevők sorozatgyártásának megkezdéséhez a Szovjetunióban. A megvásárolt alkatrészek ötezer rádióvevő gyártásához elegendőek voltak. További rádiók kiadásához a hiányzó alkatrészek önálló gyártását tervezték. A kiadást 20 ezer SVD-1 rádióvevőhöz tervezték, de körülbelül 10 ezer plusz körülbelül 5 ezret katonai kommunikációs és rádióműsor-vevőként állítottak elő. Az SVD-1 vevő, valamint az SVD korszerűsített tokját a modernebb, 1935-ben gyártott és a Szovjetunióban gyártott RCA T-10-1 vevőből használták. A futóművet a Szovjetunióban is gyártották. Még a fejlesztés során szakembereink azonnal elkezdték javítani a dokumentációt. A vevőt 9 csöves vevőkészüléknek tervezték, hangolásjelzővel és néhány egyéb szolgáltatással, amelyek jelenlétét szakembereink feleslegesnek tartották és eltávolították. Tehát a készülék hátlapját eltávolították, és a tok egyszerűsödött. A helyzetet megmentette az SVD vevőkészülékek esetleges nagy lemaradása, amelyet az SVD-1 vevők gyártásához is használtak, így az egyszerű kivitelű vevő ritkaság. Az SVD rádióvevőtől eltérően az SVD-1 vevőt főleg 6 voltos soros rádiócsöveken fejlesztették ki, és a séma szempontjából sok szempontból különbözött elődjétől. Hozzá kell tenni, hogy az „SVD” rövidítés eredetileg más jelentést kapott, ez szovjet, teljes hullámú, nagy hatótávolságú vétel.
