"Baltika" hálózati csöves rádióvevő.
Cső rádiók.BelföldiA "Baltika" (RZ-1) hálózati lámpa rádióvevőt 1950 óta gyártja a rigai VEF rádióüzem és a gorki ZIL gyár. 1950 februárja óta a rigai állami vállalkozásnál, a VEF-nél (p / 45. doboz), majd később a Leninről elnevezett gorkiji üzemben megkezdődött a második osztályú Baltika (P3-1) asztali szuperheterodin rádióvevő sorozatgyártása. Hatlámpás vevő; A 6A7, 6K3, 6G2, 6P6S, 6E5S, 5TS4S a következő tartományokban működik: DV - 2000 ... 732 m, SV - 577 ... 187 m, KV1 - 76 ... 32,3 m, KV2 - 33,3 ... 24,8 m. Érzékenység LW, SV - 200 µV, KV - 300 µV esetén, a felvevő aljzatoktól 0,25 V. Szelektivitás a szomszédos csatornákon 26 dB. Az erősítő névleges kimenő teljesítménye a 3GDMP hangszórón legalább 2 W. A saját hangszórója által reprodukált hangfrekvencia tartomány 100 ... 4000 Hz. Az elektromos hálózat energiafogyasztása 70 watt. A test fa, rétegelt lemez, méretei 560x360x280 mm. A vevő súlya 15 kg. A kezelőgombok az előlapon találhatók; kis bal hangerő- és hálózati kapcsoló, nagy bal hangkapcsoló, kicsi jobboldali beállítás és nagy hatótávolságú kapcsoló, és lehetővé teszi az ULF bemenetet. Hátul, az alvázon, az antenna, a földelés, a további hangszóró, a hangszedő és a hálózati feszültség kapcsoló aljzatai találhatók. A Baltika rádiót többször moderálták, legalább két ilyen frissítés ismert. Az ilyen változásokról a hegyekből származó Nyikolaj Baranov honlapján találhatók információk. Riga. További betűk és a "РЗ-1" szám - esetleg tükrözik az első (1) vevőkör fejlesztőjének, L. Ratinernek és a tervezőnek, M. Zalevsky nevét. A GOST 5651-51 még nem volt használva, de a Baltika rádió számos paraméterét már módosították annak megfelelően. A Baltika rádióvevő (P3-1) kísérleti sorozatát (~ 50 példány) a VEF üzemében készítették 1949 decemberében.
