Hálózati cső "Terek".
Cső rádiók.BelföldiA "Terek" rádióvevőt 1955-ben a "VEF" rigai állami elektrotechnikai üzem fejlesztette ki. 1956 elejére a VEF-üzem számos vevőt és röntgenfelvételt fejlesztett ki, különböző kialakítású és paraméterű ujjlámpák alapján. Ezen járművek egyes blokkjai és futóművei egyesültek. Valamennyi eszköz rendelkezett billenőkapcsolóval, forgatható belső mágneses antennával és belső dipólussal, ha a VHF tartomány rendelkezésre áll. A III. Osztályú rádiók és rádiók egyenként 2 hangszóróval, a II. Az új eszközök nevét drágakövek képviselik: gyémánt, ametiszt, akvamarin, kristály, rubin, zafír, topáz, borostyán. Volt folyósorozat: Amur, Angara, Terek, Dvina és zenés sorozat: Koncert, Dallam, Szimfónia és mások. Néhány mintát gyártás céljából a Szovjetunió más üzemeibe szállítottak (főleg újakba, ahol nem voltak erős tervezőcsoportok), néhányat csak kísérleti tétel készített. A Vefietis (VEFovets) gyári újságban 1955 végén arról számoltak be, hogy a Szovjetunió Rádiómérnöki Ipari Minisztériumának megbízása 15 rádióberendezés-modell kifejlesztésére és prototípusainak gyártására a VEF tervezői és gyártói munkásai sikeresen befejeződött. A kifejlesztett új eszközök nagy részét az 1958-as brüsszeli világkiállításon mutatták be, és díjakat kaptak. A következő évben számos fejlesztést mutattak be egy New York-i kiállításon (1959). A "Terek" harmadik osztályú rádió csak prototípus volt, egyetlen példányban készült.