Radiola hálózati lámpa "Sapphire".
Hálózati csöves rádiókBelföldiA Radiola hálózati lámpát "Sapphire" 1957-ben a rigai állami elektrotechnikai üzem fejlesztette ki a VEF. 1956 elejére a VEF-üzem számos vevőt és röntgenfelvételt fejlesztett ki, különböző kialakítású és paraméterű ujjlámpák alapján. A járművek egyes egységei és futóműve egységes. Minden egység "trendi" billenőkapcsolóval, forgatható belső mágneses antennával és belső dipólussal rendelkezett, ha VHF rendelkezésre áll. A III. Osztályú vevők és rádiók két-két hangszóróval rendelkeztek, a II. Az új eszközök nevét drágakövek ábrázolták: Almaz, Amethyst, Aquamarine, Crystal, Rubin, Sapphire, Topaz, Amber. Volt egy folyami sorozat: Amur, Angara, Terek, Dvina és egy zenei sorozat is: Koncert, Dallam, Szimfónia. Voltak más nevek is. A minták egy részét átállították gyártásra a Szovjetunió más gyáraiba, másokat csak kísérleti tételben készítettek. A Vefietis gyár újságjában (VEFovets) 1955 végén a cikk arról számolt be, hogy a Szovjetunió Rádiómérnöki Ipari Minisztériumának megbízása 15 rádióberendezés-modell kifejlesztésére és prototípusainak gyártására a VEF tervezői részéről befejeződött. A kifejlesztett eszközök nagy részét az 1958-as brüsszeli világkiállításon mutatták be, díjakkal jutalmazták őket. A következő évben számos fejlesztést mutattak be egy New York-i kiállításon (1959). 1956 óta folytatták egy tucat ígéretes vevő és rádió adó fejlesztését, beleértve a bemutatott „Sapfir” rádiót is. A csúcskategóriás "Sapphire" radiola prototípus volt, és kis tételben gyártották.
